Az erdélyi magyarság néptánchagyományának sajátossága és egyben rendkívüli értéke is a férfitáncok létezése. Ez egy örökség, ami kötelez. Az Apám tánca egy szimbolikus apai örökséget, a pontozót, ezt a méltán híres és virtuóz közép-erdélyi férfitáncot emeli a középpontba. Az előadás rondóformát követ, amiben a rondó témát a különböző pontozók (Kisküküllő menti, Kutasföldi, Nagyenyed környéki) alkotják. A rondó közjátékait Vajdaszentiványi, Kalotaszegi és Mezőségi táncok töltik ki. Az Apám tánca ugyanakkor a szülőföldön maradás, vagy akár a megmaradás jelképe is lehet.

Az Apám tánca népzenéből és néptáncból építkező előadás. Az eredeti forrásokból, gyűjtésekből és helyszíni élményekből táplálkozó népzene és tánc mellett erdélyi költők versei, versrészletei is elhangzanak az előadásban. A versek, versrészletek néhány fájdalmas, keserű gondolatot mondanak el: boldogságunk viszonylagos a minket körülvevő iszony miatt, de tenni és élni kell. Mi vagyunk, akik mindig elkésünk, akik a képből mindig kiesünk vagy időnk és lehetőségünk sincs belekerülni. És félünk, hogy egyszer elzárják a forrást, talán puszta megszokásból. Akkor mi lesz velünk? Van-e jövőnk? Az előadás szimbolikusan szeretne fogalmazni: az apám élete kegyetlen volt, de az apám öröksége, az apám „tánca” kötelez.

Előadók: Antal József, Antal Katalin, Bálint Endre, Faluvégi Erzsébet, Forgács Hunor, Fülöp Csaba, Hajdó Árpád, Hajdó Lóránt, Kovács Bernadett Mónika, Koszta Kriszta, Sipos Réka Katalin
Zene: Kedves zenekar – Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Román Hunor, Szabó Lóránd Győző
Zenei összeállítás – játéktér: Könczei Árpád
Jelmezterv: Plugor Judit
Jelmezkészítés: Zsuzska folksufnija
Fotók: Kinda Botond
Videó: László Barna
Hangosító: Zilincki Károly
Világosító: Toásó István
Művészeti munkatárs: Könczei Villő
Rendező – koreográfus: Könczei Árpád