A Vízi Péter Vízi Pál című népmese nyomán

A főhős születésének körülményei, A tenger, a korsó víz életre keltő ereje, Zeusz aranyeső képében, a vasház stb. Jelen esetben egy jóslat hatására, más mesékben a megfogalmazott elérendő cél érdekében cselekszik hősünk, önként vállalva a nehézségekkel szabdalt út bejárását egészen a beteljesülésig. A főhős számára ezen vállalkozás csak egyetlen módon valósítható meg,  ha úgy tudja bejárni a mennyek és a poklok országát, hogy mindeközben emberséges, jószívű, céltudatos, őszinte, bátor tud maradni. A segítőtársak elnyerésében nem ütközik akadályokba, az életfával való találkozáskor talán még nem elég felkészült, a pokolból és a boszorkánytanyáról való szerencsés visszatérés után méltóvá válik a legnagyobb akadályok leküzdésére, ami jelen esetben a tizenkét fejű sárkány vagy Poszeidón szörnyetege és az álnokság kivédésére, melynek képviselője környezetében található, a könnyű zsákmány reményében mindig a rövidebb utat választó Vörös herceg, Phineusz.

Első olvasatra felnőtteknek szóló mesének tűnhet, de szem előtt tartva a gyerekeknek a veleszületett nyitottságát, tisztaságát és érzékenységét, mesélhetünk a tánc, a próza és a zene eszközeivel az igaz emberek nehézségekkel szabdalt utjairól, a nem mindennapos küzdelmekről, melyek megtapasztalása nélkül nem létezik beteljesült élet, csak céltalan bolyongás.

Előadók: Bálint Endre, Faluvégi Erzsébet, Fülöp Csaba, Forgács Hunor, Hajdó Árpád, Hajdó Lóránt, Kerekes Szendike, Koszta Kriszta, Osváth Ildikó, Sipos Réka Katalin
Zene: Molnár Szabolcs
Maszkok: Kövecsi Kovács Imre, Tamás Tibor, Balázs Gyöngyi
Szöveg: Tóth Árpád 
Díszlet, jelmez: Balázs Gyöngyi
Hangosító: Zilincki Károly
Világosító: Toásó István
Koreográfia: Antal József 
Rendező: Antal József, Tóth Árpád